A Vészkorszak árvái című könyv weboldala

 

A Vészkorszak árvái című könyv, emlékkötet borítója

 

A VÉSZKORSZAK ÁRVÁI -
A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete

Szerkesztette: Bányai Viktória, Frojimovics Kinga és Gombocz Eszter
Kiadó: „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete, 2020. 312 oldal

,,Jelen kötet 45 olyan túlélő visszaemlékezését tartalmazza, akik a második világháború alatt és/vagy után zsidó árvaházakban és gyermekotthonokban éltek. Többségük mindeddig csak szűk családi és baráti körben beszélt akkori élményeiről és életéről.

Kötödésük évtizedek múltán is bámulatosan erős és meghatározó a nagyon korai, gyakran töredékes, mozaikjellegű emlékeikhez, a gyermekotthoni, árvaházi időszakhoz.

A visszaemlékezéseket egy átfogó történeti tanulmány egészíti ki, mely egyrészt bemutatja a magyarországi zsidó árvagondozást, másrészt a Holokauszt alatti zsidó gyermekmentés történetét."

 

 

Kórusunk küldetése, közössége és közönsége

A Kötet küldetése

Az emlékek közreadása kivételes lehetőség, egyben kegyeleti kötelesség is, hogy a túlélők felidézzék a már nem élő családtagokat, az egykori társakat, nevelőket. A Kötet a magyarországi vészkorszak és árváinak gyermekkori emlékeit, azok tudományos korrajzával együtt kínálja a kollektív, kulturális emlékezet adalékaként. A zsidó hitközségek és a Joint (cionista) gyermekotthonait bemutató szerkesztett hiteles történetek gyarapítják a kor gazdag levéltári, irodalmi, mozgóképes, oktatási és egyéb magyarországi forrásait.

A történetek a gyermekkor közös helyszíneit, eseményeit, iskoláit, vallási életét idézve érzékeltetik a növendékek egykori identitását, neveltetésük jellemzőit is. A Kötet szerzőinek közérthető üzenete csatlakozik az utóbbi évtizedekben közreadott mind több személyes elbeszélés történeti tanulságához:

a dehumanizált gyűlölet, a más származásúak megbélyegzése, kirekesztése, elhurcolása, megölése felfoghatatlan és pótolhatatlan veszteséggel járt, a vészkorszak traumája kihat a következő nemzedékekéletére is!

Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.

(József Attila: Eszmélet, 1934)

Az idős emlékezők közössége

Az emlékek megosztása a 75. évfordulón ösztönözte, bátorította az önéletírást és a gyermekkori élmények közreadását. A társakkal közös történetmesélés lehetőséget kínált a rejtett lelki sebeik gyógyítására is. A ma már idős emlékezők kórusa az életmentő, a menedéket és társakat adó gyermekotthonokról szól. A túlélő gyermekek árvaházi történetei a 40-es és 50-es évek közös intézeti élményeit kínálják az olvasóknak. Ezek a szerkesztett önéletírások, interjúk a korabeli közös (tudattalan) traumát is érzékeltetik, bár sokféle megfogalmazással és értékeléssel. A hazai közvélemény csak kivételesen találkozhatott hasonló kendőzetlen, spontán emlékezésekkel ,,alulnézetből", mégpedig tudományos korrajz fényében.

A gyermekkori történetek szakszerű gyűjtése kétségtelenül bátorította, hogy a vészkorszak árvái hét évtized távlatában (végre!!) rászánják a magukat a sokáig rejtett, elfojtott vagy titkolt élményeik felidézésére, elmondására. A szövegek és képek unikális történeti, esetenként pszichoterápiás dokumentumok is.

Erős Ferenc a túlélők és gyermekeik csoporttá szerveződésének lélektani okairól:

,,A holokauszt túlélőinek gyermekei mindenekelőtt, mint páciensek kerülhettek – a legkülönfélébb lelki és pszichoszomatikus tünetekkel – pszichiáterekhez, pszichoanalitikusokhoz és más pszichoterapeutákhoz, akik [...] a diffúz tünetek mögött jellegzetes szindrómát fedeztek fel, a második generációs tünetcsoportot.

Ennek nyomán azonban beindultak az 'öngyógyító' törekvések is, és ezzel párhuzamosan a csoporttá szerveződés folyamata is elkezdődött."

A közreadott személyes történetek a csoportazonosulás erejét is tanúsítják. Elsőként Virág Teréz pszichoanalitikus és munkatársai esettanulmányai elemezték a vészkorszak fel nem dolgozott gyermekkori traumáit, a közös viselkedésmintát és a kollektív tudattalant, kiemelve az észlelt pszichés betegségek tüneteit, a beszélő (rejtett) identitásválságát is.

A befogadó közösségi érzés

A NÜB kiadásában megjelent Kötet támogatóinak köre kifejezi, hogy sokféle emlékezetpolitikai áramlat számára fontosak ezek a szerkesztett esettanulmányok, mint tudományosan elemzett, történeti források. A költővel szólva: a 45 túlélő szabadulása remélhető a közös kései kórusműtől. Itt „háziúr” nem települhet a vészkorszak áldozatainak, tanúinak személyes sorsára.

A történeti háttér a gyermekkori sorsok alakítója

A mondanivaló, az önéletírás és elbeszélés részletezettsége, érzelmi töltése, üzenete igazodik a hazai, illetve külföldi felnőttkori hatásokhoz. A túlélők kollektív emlékezete hordozza az egyének életpályájának élményeit is. A gyermekkori történet személyes motívumai utalnak az átéltekre, a politikai, gazdasági, vallási hatásokra, azok változásaira. A Kötet emlékezőinek sok szólamú, de egybehangzó üzenete a kirekesztő gyűlölettől mentes humánum óhajtása.

A Kötet írásai nem csupán a túlélők nemzedékéhez, a baráti, ismeretségi körhöz szólnak. Az elemzett egykori hazai társadalmi tények és változások alakították azemlékező túlélők nemzedékének történetét. A közreadott emlékek a Korrajz révén koherens történeti keretben egyesítik a 45 egyéni gyermekkori történetet.

A kötet tanulmányát Fogalomtár egészíti ki. A Kötet része a vészkorszak és az azt követő két évtized kulturális emlékezetének, felhasználható a kutatás és oktatás ajánlott forrásaként.

 

 

Mécsesek fénye, online médiaeseményként

A 2020-ban kiadott Kötet szerkesztői és az emlékező egykori árvaházi növendékek megszólalhattak a nagy nyilvánosság előtt a könyvbemutató online eseményén, a Kötet:

A vészkorszak árvái – A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete
Szerkesztette: Bányai Viktória, Frojimovics Kinga és Gombocz Eszter
Kiadó: „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete, 2020. 312 oldal.

A másfél órás „médiaesemény” moderátora Vörös Kata volt 2021. február 4-én. A házi kamera közvetítette a Kötet szerkesztőinek és három egykori növendék ajánlását. A bemutató szabott időkerete nem adott lehetőséget az internetezők kérdéseire.

A könyvbemutató hozzászólói:

Gombocz Eszter felvázolta a Kötet keletkezésének fontosabb indokait, résztvevőit és szakaszait (1-14’)

Az első esemény az 1995-ös budapesti Árvaházi Világtalálkozó volt, ezt a NÜB által szervezett találkozók követték, a legutóbbi a budapesti Bálint Házban 2019. szeptemberben volt mintegy 100 résztvevővel;

A NÜB Elnöke felhívására, a találkozó kapcsán a Magyarországon és külföldön élő egykori (75+ éves) árvaházi növendékektől mintegy két tucat önéletírás érkezett a NÜB szervezőjéhez 2019. végéig;

A Kötet szerkesztését Bányai Viktória irányította. Az interjúkat az egykori növendékekkel Dombi Gábor, Frojimovics Kinga, Gombocz Eszter, Lénárt András és Vörös Kata készítette 2020-ban;

A Kötet KORRAJZ és FOGALOMTÁR fejezetekkel, tárgymutatókkal továbbá korabeli fényképekkel 2020. végén készült el, a kiadó a NÜB;

A 45 társszerző a Holokauszt Emlékközpont tárhelyén olvashatta a Kötet szerkesztett, nyomdakész digitális kéziratát hanukai ajándékként 2020. decemberben;

A Kötet tiszteletpéldánya 2020. januárban jutott el a Kötet kiadásában közreműködőkhöz, valamint a támogató Intézményekhez.

Frojimovics Kinga szerkesztő ismertette a Kötet 1945 előtti történeti hátterét, ahogy a gyerekek túlélhették a vészkorszakot, elvesztették a családjukat, szenvedtek, lelkileg sérültek a nyilas terror idején, a gettóban, egyeseket bujttattak, ők „világ igazai”. A szervezett mentés a zsidó hitközségek és más egyházak gyermekotthonaiban történt.(15-26’)

Wieder Györgyi egykori növendék az 1944-1946. évi élményeit idézte és azt, ahogy egymást követően vándorolt a budapesti, vidéki, majd ismét budapesti Joint (cionista) gyermekotthonok sorozatán 9 éves korától. Megemlítette a zsidó iskolát Óbudán.(27-46’)

Bányai Viktória a kutatás irányítója ismertette a leírt gyermeksorsok 1945 és 1949 közötti hazai történeti hátterét, kiemelte az Országos Zsidó Segítő Bizottság, a zsidó hitközségek és a Joint hazai gyermekintézményeinek hálózatát. A Kötet méltó emléke lehet a mintegy 16 ezer túlélő gyereknek, akik száma, táblázatban az árvaság szerinti megoszlás Budapesten és vidéken: A túlélők számaránya 45 és 12% (1940-1946) (28-58’)

Zsidó Világkongresszus statisztikája 1946

Józan Péterné Kovács Katalin egykori növendék felidézte intézeti élményeit. A családtól elszakadt kisgyerek előbb zárdában, majd állami nevelőotthonban kapott nevelést, ezt követte a zsidó hitközség Délibáb utcai leányárvaháza, vallási neveléssel. (59-65’)

Darvas Gábor egykori növendék bátyja is a zsidó hitközség fasori fiúárvaházában élt, felidézte az intézeti társait, nevelőit, a rabbikat. Bemutatta a nézőknek a 2008-ben lebontott műemlék épület csempéjét, amelyet kegyelettel őriz. (66-72’)

Lénárt András a Holokauszt Emlékközpont kutatója a Kötet korabeli fényképeivel (24+28 db) idézte fel a gyermekotthonok helyszíneit, lakóit, eseményeit, vallási és mozgalmi hatásait, ezen belül az egykori fő örömforrást az étkezést. (73-85’)

A Vészkorszak árvái című könyv, emlékkötet egyik képe

Bányai Viktória a zárszavában a vészkorszak árvái összegyűjtött és szerkesztett írásait emlékeit nevezte a Kötet fő értékének. A következő nemzedékek gyerekei az ilyen „emlékmécsesekkel” képet kaphatnak a felfoghatatlan történeti tragédia továbbélő hatásairól és ez nemzetközi kutatási irány is. Kiemelte az árvák és félárvák befogadásának indokait, ide értve a túlélő felnőttek rászorultságát, esetenként az újraházasodásukat is. A levéltári kutatás is megerősítette, hogy eddig kevéssé ismert hazai gyermekotthonok is fogadtak be túlélő gyerekeket és azok a negyvenes évek közepén a Joint támogatásával működhettek. (86-97’)

A Kötet szerkesztőinek internetes bemutatkozása:

A Vészkorszak árvái című könyv, emlékkötet online könyvbemutatója, szerkesztői

A Vészkorszak árvái – online könyvbemutató

https://www.youtube.com/watch?v=wJd8IrAHkHs

OR-ZSE (Budapest University of Jewish Studies)

A könyvbemutató 2021. február 4-én este 6 órától volt látható online.

A kötetről egykori árvaházi növendékek

- Józan Péterné Kovács Katalin, Wieder Györgyi, Darvas Gábor -

és a könyv készítői

Bányai Viktória, Frojimovics Kinga, Gombocz Eszter és Lénárt András – beszélgettek.

A beszélgetést Vörös Kata moderálta.

 

Bányai Viktória – Frojimovics Kinga – Gombocz Eszter (szerk.):

A Vészkorszak árvái: a magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete

(Budapest: NÜB, 2020) ISBN: 978-615-00-9304-8, 312. oldal.

 

 

A Vészkorszak árvái

A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete

Tartalomjegyzék

Előszó

Köszöntő

 

Visszaemlékezők időszak szerint:

A Vészkorszak előtti és alatti időszak emlékezői

Árvaházak és gyermekotthonok emlékezői 1945–1949 között

Az 1949 utáni időszak emlékezői

 

 

A Vészkorszak árvái című könyvvel kapcsolatos cikkek

Bányai Viktória, Frojimovics Kinga, Gombocz Eszter: Gyerekmentés Budapesten 1944-45; Szombat, 2021. 01. 29.

Bányai Viktória, Frojimovics Kinga, Gombocz Eszter: Zsidó árvaházak Magyarországon 1945 után; Szombat, 2021. 01. 30.

 

 

A Vészkorszak árvái című könyvvel kapcsolatos videók

01 Árvaházi Világtalálkozó a Bálint Házban, 1995:

 

02 Árvaházi találkozó a Bálint Házban, 2019. 09. 22.:

 

03 A Vészkorszak árvái - online könyvbemutató:

 

04 Hogyan tovább? Zsidó családok Magyarországon a háború után - online konferencia 1. része:

 

05 Hogyan tovább? Zsidó családok Magyarországon a háború után - online konferencia 2. része:

 

06 Hogyan tovább? Zsidó családok Magyarországon a háború után - online konferencia 3. része:

 

07 Polgár László, 1988:

 

08 Lisznyai Szabó Gáborról, 1988:

A Vészkorszak árvái című könyv, emlékkötet weblapjának tetejére